Ismét filmes témával próbálom felkavarni a mindennapok állóvizét! Lehet örülni, vagy skippelni, bár állítom: ez egy értékes darab.
    Valójában már el is árultam a legelején, hogy ez a film az ajánlom kategóriába tartozik - nálam legalábbis mindenféleképpen. Végre valami olyan ami arra megy, hogy meghatódjunk, átérezzünk, beleéljünk: ilyen is kell a lelkünknek. Szűkítsük a kört: olyanok fogják értékelni a legjobban, akik szeretik a zenét. Igazán.
Filmünk főszereplője egy kis srác, August Rush aki árvaként nő fel, nagyobb társai azzal nyesztetik, hogy egyszerűen dilis. Pedig ő egyszerűen csak mindenben a zenét hallja. A zene iránti szeretete - mint később kiderül - a génjeiben van. Fogantatásának története, akár lehetne mindennapos is: a fiatal gitáros és a bájos csellista New Yorkban találkozik, első és egyetlen közös éjszakájuk eredménye lesz Evan - aki később kapja az August nevet. Az apa nem is tud gyermekéről, az anya pedig arról, hogy gyermeke egyáltalán életben van: egy baleset után apja előrébb helyezi a lány karrierjét, és a gyermeket árvaházba adja. A fiú kivételes és csodálatos zenei tehetségét - sőt, mondhatni zsenialitását - arra használja fel, hogy megtalálja valahogy a szüleit. Egy nap gondol egyet és a "zenét követve" meglép az intézetből, és elindul a nagyváros felé. A semmi közepén találja magát, de a magát Varázslónak nevező figura (Robin Williams) felkarolja és együtt indulnak el a zene világában; megkezdődik a kalandos, sok helyen humorral fűszerezett, sok helyen drámai pillanatokon átívelő történet. A többit igazából nem lőném le. Ez látni kell.

Trailer
A film hivatalos honlapja
August Rush az IMDB-n (7.4/10)